A tudományos fantasztikum ráncosodása - Simon Lehel Zoltán
A science fiction műfaj fejlődése
során több alzsáner létrejöttét eredményezte. Például fantasy, horror, thriller,
amelyeknek elemei egymással jól megférnek, és mondhatni egy családba tartoznak.
A sci-fi evolúciójára gondolva sokakat eufórikus érzés tölt el, de meddig élhet
még ez a műfaj? Mi lehet a célja a szórakoztatáson, és különbféle kérdések
boncolgatásán túl? Nem más, minthogy önmagát beteljesítse, mégpedig az, hogy
az ember minden tudás birtokosává, illetve minden nagyszerű lehetőség
kihasználójává válljon. Alapvetően építő jellegű mű. A disztópikus és kihalásos
tartalmú történetek inkább csak az SF fejlődését párhuzamosan kísérő alkotások,
az emberi félelmek kivetülése. De még ezeknek is van egy figyelmeztető vonzata,
hogy jobb a járhatatlan utat elkerülni a beteljesedés elérésének érdekében.
Azon a ponton, amikor minden fantáziára meglesz a tudományos válasz,
elérkezik a tudományos fikció szingularitása. Bár ez elérhetetlenebb, mint a
mesterségs intelligencia esetében, ahol a gépek programozóik tudását meghaladva
saját fejlődésük útjára lépnek. A lehető legkedvezőbb végkifejlett felvetése
után el lehet gondolkozni azon, hogy hol tart most az SF ahhoz képest, ahonnan
kiindult. Egyes történetek, mint például a holdraszállás, vagy a hangsebesség
elérése, mára megvalósultak. 1950-ben a szívátültetés fikció volt, 1967 után
már megvalósult tudomány, tehát a lehetőség kilépett a fikció keretei közül, és
eredménnyé nőtte ki magát. A tudományos fejlődéssel a fikció megszűnik, azaz
inkább átalakul realitássá, megszűlve a tudományos realitást, a science
rality-t, az SR-t.
Bevezetésre fog-e kerülni a tudományos valóság fogalma, esetleg a
tudományos valóság alapú fikció / science rality fiction / SRF műfaj vagy műfajok?
Sandra Bullock – Gravity azaz Gravitáció című filmjében SF körülmények között
szerepel, de a valóságalapja meghatározóbb, mint a tudományos fantázia része.
Nem mutat be olyan tudományos szintet, amelynek elérése előtt lennénk, és
megvlósítandó célnak lehetne kitűzni. Egy modern kémfilm annyi tudományos
elemet sorrakoztat fel manapság, ami 10 évvel ezelőtt magába egy kemény vonalas
sci-fibe nem fért volna bele. Műholdak, számítástechnika, álcázás, okos
eszközök, új generációs fegyverek vannak bennük felvonultatva, amelyek már nem
fikció, azonban tudományos hatást keltenek.
Új rajongói réteget vonzhatna az SR, illetve SRF mind a sci-fi rajongói
közül, mind az az iránt nem érdeklődő emberek köreiből. Némi frissítés ráférne
már a tömegek által legkedveltebb művészeti ágra, melynek csúcsa napjainkban a
lassan már hatását veszíteni kezdő látványfilmekben teljesedik ki.
Simon Lehel Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése